Linkek a témában:
Márton napja november 11.
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik. A 14. sz.-i krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton napjai járandóság a pap, a felköszöntés (recordatio) a tanító javadalmai között szerepelt. A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, s kóstolták meg az újbort.
Mártonlúd. A ludak néhány Márton napi vonatkozása
A november 11-i, vagy annak előestéjén ismeretes Márton-napi ünnepek és népszokások a régi, ma már feledésbe ment böjti időszakkal állnak összefüggésben. A 40 napos böjt Jézus böjtölését idézi a sivatagban. A 40 napot szombatot-vasárnapot kihagyva számolták vissza Vízkereszttől kezdve, így jutottak a Márton-nap utáni november 12-hez, amely a böjti időszak kezdetét jelentette... Márton-nap a régi Quadragesima (40 napos böjt) előtti utolsó nap volt. Nagybőjt előtt tehát liba dukál. Ez a nap a középkorban fontos piaci nap és pénzügyi határnap volt. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. A cselédek megkapták évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni.
Szent Márton, liba, Márton nap eredete, történeti háttere + középkori recept
Mártonról, a libáról, kettejük kapcsolatáról egy 1350-ből származó recepttel.
Aki Márton napján nem eszik libát, az éhezni fog az elkövetkezendö esztendöben.
November - Õszutó, Szent András hava. „A bornak bírája Szent Márton.” A Márton-lúd elfogyasztása után, annak csontjaiból következtethetünk az elöttünk lévö idöszak idöjárásra: „Ha a mellcsont hosszú és fehér, akkor havas lesz a tél, ha barna és rövid, úgy kevés fagy, sok sár lesz…” Vannak azonban más jelek is, melyekböl elöre jelzik az elkövetkezendö hetek idöjárását: „Márton, ha fehér lovon jön, enyhe télnek nézünk elébe, ha barnán, akkor kemény tél következik…” (A fehér ló a havat jelenti.) „Ha a lúd Márton napján jégen jár, akkor karácsonykor vízben fog lépegetni…”
Szent Márton lap
Szent Mártont, a középkor egyik legnépszerűbb szentjét példaértékű élete miatt avatták szentté. A IV. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.
